Vezetőképzés története

Nemzetközi VK történet

1911:   A vezetők képzésére ekkor merül fel az igény, az első képzéseket maga Bi-Pi tartja, esti beszélgetések formájában.

1913:   Az első 2 év tapasztalatai alapján elkezdik a képzés átalakítását: eleinte előadásokra jártak a jelöltek, majd bevezetik az őrsi kereteket és a gyakorlatibb képzést (cserkészmódszerek). Az elképzelést csak az I. világháború után tudták tökéletesíteni.

1919:   Az első Gilwell-rendszerű vezetőképzés, melynek – De Bois MacLaren bőkezűségének köszönhetően – a Gilwell Park ad otthont.

vk_ikonok-17A Gilwell Park jelvénye a tuskóba vágott balta, a vezetőképzés szimbóluma a vékony bőrszíjon függő két kicsi fadarab: a Wood Badge (WB), a kettősfonatú bőr nyakkendőgyűrű és a Parkot adományozó Maclaren család színeivel díszített szürke-rózsaszín nyakkendő.

 

         vk_ikonok-16   A Gilwell-rendszerű képzés részei

  • szintfelmérés, elméleti tanfolyam, előfeladatok
  • legalább egy hetes tábor
  • utólagos vezetői munka, értékelés, képesítés

 

1922:   A párizsi Világkonferencia után sokan utaznak a Gilwell Parkba, hogy részt vegyenek egy vezetőképzésben.

1936:   Az első nem Gilwell-parki képzés (USA).

1947:   Kísérleti jelleggel megvalósul az első képzésvezető-képzés.

1956:   „Keretképző képzés”, az első igazi kiképző-képzés Angliában.

1961:   Megalakul a Nemzetközi Vezetőképző Bizottság, és országonként differenciálják a képzéseket

1963:   Bánáthy Béla kidolgozza a 11 vezetői fogást

  • új VK koncepció (White Stag – Csodaszarvas)
  • folyamatos dinamikus viszony a jelölt és kiképzője között
  • a tudás rögzítése aktív cselekvéssel

1969:   A 22. Világkonferencián, Helsinkiben, elfogadják a vezetőképzés új irányelveit: saját tematika alakul országonként – a White Stag elemeit ezekbe beépítik

1977:   A tagszövetségeket bízzák meg saját kiképzőképzések szervezésével.

1993:   Új ismeretanyagok kerülnek a vezetőképzésbe – menedzsment, emberi erőforrás.

 

Magyar VK történet 1910-1948

Az MCSSZ vezetőképzése eleinte nagyon kaotikus volt. Akik többet olvastak és érdeklődtek, azok lettek vezetők. 1920-ig a csapatok képezték saját elképzelés szerint maguknak vezetőket.

1920:   A tisztképzés kerületenként valósul meg, a jelölt egy elméleti és gyakorlati tudásból álló tiszti próbát tesz egy bizottság előtt.

1922:   Megjelenik a Magyar Cserkészvezetők Könyve (Sík Sándor).

1923:   Az első magyar vezetők részt vesznek Wood Badge-képzésen.

1924:   Gilwelli-i alapokon Magyarországon is tiszti vezetőképző tábort tartanak (Hédervár).

1926:   Szükségessé válik az őrsvezetők képzése is: addig az őrsvezető nem képzi a gyerekeket, a tapasztalat szerint viszont kevés, ha csak a rajparancsnok, csapatparancsnok képez. Ezen kívül a III. próbát szinte senki sem tudta letenni az országban…

1927:   Hárshegyi Cserkészpark megszerzésevk_ikonok-18

  • Parancsnok: Sztrilich Pál (1930-ban szerez WB-t)
  • 7 év alatt 31 tisztitábort szervezett, 1943-ig 108-at tartottak itt

1927:   Az első őrsvezetőképző tábor: forgók, versenyek és gyakorlatok voltak. A táborok jelvénye a hárslevél, melynek alakja, színe, felirata sokat változik.

1930:   Megalakul a Hárshegyi Őrsvezetők Köre (HŐK) és gilwell-i alapokra épül a képzés.

1936:   A kiképzőket többre tanítják, nemcsak a tudás közvetítőivé, hanem jellemnevelőkké kell válniuk (a vezetés elsősorban példa!).

1939:   Új Képesítési és Igazolási Szabályzat lép életbe. A képesítési szintek:

  • őrsvezető
  • segédtiszt vagy tisztjelölt
  • rajtiszt
  • csapattiszt
  • törzstiszt (a kiképzőktől ezt várták)

1943:   Megváltoznak a képesítési szintek: (őrsvezető, segédtiszt, cserkésztiszt). Őrsvezetőképzésben 2801 résztvevő! (Bp. + 9 vidéki város)

1948:   Az utolsó ŐVK Csillebércen/Hárshegyen

  • közös program az úttörőkkel!
  • NLÁ – mintegy tiszti fogadalomként funkcionál, új értelmet nyer az emigráció miatt

1956:   Az MCSSZ újjáalakul, de semmi VK-s eredmény nincs.

1961-63: Sok letartóztatás történik, mindent felszámolnak.

 

Magyar VK történet 1948-1989 (külhon)

A II. világháború után a menekülttáborokban és a szórványban megkezdődött a cserkészmunka.

1947:   Teleki Pál Munkaközösség néven – vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc irányításával – megalakul az irányító közösség Passauban.

            Első ŐVK (Passau-Waldwerke).

            Létrejön a Hontalan Sasok Vándor Kiképző Őrse:

  • 14 cserkészvezető (Eu., É-Am., D-Am., Ausztr.)
  • a magyarságért való elkötelezett küzdelem
  • tényleges vérszerződés
  • 14 VK-tábor 1948-ban

1948:   Felveszik az MCSSZ nevet, de nem lehetnek WOSM-tag.

1951-ig: központi VK működik Németországban

1952-től már Észak- és Dél-Amerikában, ill. Ausztráliában is

1961:   NLÁ jelvényes fiú őrsvezetőképző táborok Ádám János SJ vezetésévelvk_ikonok-07

  • 10 napos tábor
  • előfeltételek: magyarságismeret, cserkésztudás

vk_ikonok-141962:   Kővári Lajos Sch.p („Ubul bá”) – kagylós segédtiszti képzés elindítása

1964:   Fillmore-i cserkészpark létrejötte, adományokból – ez a KMCSSZ vezetőképzésének központja

1967:   Első KCSVK – Beodray Ferenc és neje

1971:   A fillmore-i lány ŐVK-ban kipróbálják a PUF-keretmesét, majd átviszik a fiúkhoz is

1980 körül: Mintázás bevezetése

1988:   Fillmoreban Bodnár Gábor Magyarországról hívott vezetőket képez (elszigetelten Magyarországon is vannak VK-tanfolyamok)

1989_  A KMCSSZ további aktív szerepvállalása – (Eibisberg: 25 st. és 33 őv.)

1990:   Az első Kagylós STVK Magyarországon, Katalinpusztán, P. Görbe László Sch.P. vezetésével

 

Meghatározó ŐVK vezetők a KMCSSZ-ben:

Fiúk: dr. Ádám János SJ, Beke Imre, Fischer Viktor, Glaser János, Herédi István, Jámbor Lajos, Kohler László, Lendvai-Lintner Imre, Pálos István, ifj. Vajtay István és Zaha Sándor

Lányok: Beodray Ferencné Dolesch Melinda, Bodnár Gáborné, Chászár Edéné, Dala Irén, Dömötörné Kokron Margit, Gémesné Réz Katalin, Harkay Éva, Koréh Ilona, Mester Mária, Némethyné Keserű Judit, Pillerné Dömötör Éva, Újváry Julianna és Zaháné Lomniczy Alexandra

 

Meghatározó STVK vezetők a KMCSSZ-ben:

  1. Kővári Lajos Sch.P. (Ubul bá’) – USA és Európa
  2. Benedek László (Cala bá’) – Argentína

ifj. Benedek László – Argentína és Magyarország

Schlóder Miklós, Ligeti László, Szentkirályi Pál – USA

Hevesi Nagy Tibor – Ausztrália

  1. Grynaeus Péter (Petrus), Gémes Pál – Németország

Rottár Viktor – NSZK

Szemerédi Tibor ’Puma’ – Ausztria

 

Magyar VK történet 1990-től

1990:   Fillmore-i tapasztalatok alapján megindul a vezetőképzés Katalinpusztán

1991:   Az első központi vk-tábor éve, Gödöllőn, KCSŐVVK, ŐVVK és két STVK altáborral

1992:   Kerületi VK-k alakulnak eltérő módszerekkel és jelvényekkel. 00012534

1993:   Megszűnik a központi vezetőképzés

1997:   Hatályba lép a VKKMISZ.

2010:   Első VK-konferencia, mely évente ismétlődik innentől

2011-13:  Megalakul egy bizottság, amely kidolgozza a HAB rendszerét